Cisztás fibrózis

Emlő- és petefészekrák
Gyakori genetikai betegségek
Komplex genetikai diagnosztika
Rákterápia
Diagnosztikai csomagok
Vizsgálat kérése

Ma már annyi mindent tudunk a körülöttünk lévő világról, de hogy milyen programozottság alapján működik a testünk, egyedi életünk szempontjából sokkal fontosabb.

Egy felelősségteljes életvezetéshez elengedhetetlen genetikai információnk ismerete.

A mi kezünkben van a döntés, hogy megismerjük-e genetikai információnkat!

Mindannyian egészségesen szeretnénk élni, de mindenkinek mást jelent ez aszerint, hogy milyen géneket hordozunk.

„A genetikai információm megismerése nagy hatással volt az életminőségemre, mert megtudtam, hogyan élhetek egészségtudatosabban.”

/

Cisztás fibrózis

A CFTR gén mutációi

A cisztás fibrózis (CF, cisztikus fibrózis, mukoviszcidózis) az egyik leggyakoribb veleszületett genetikai betegség, melyet a CFTR (cisztás fibrózis transzmembrán konduktancia regulátor) génben fellelhető eltérések (mutációk) okoznak.

Magyarországon minden 28. emberben a CFTR gén egyik kópiája hibás. Mára már több mint 1500 eltérést azonosítottak a CFTR génen belül. Kiemelendő a ΔF508del nevű mutáció, amely a betegek mintegy kétharmadánál felelős a kórkép kialakulásáért. A mutációk további egyharmada elszórtan lelhető fel a génben.

A CF gyakorisága indokolttá teszi a CFTR gén mutációs analízisét. Ez a vizsgálat Magyarországon egyelőre nem tartozik bele az újszülötteknél rutinszerűen elvégzett szűrésekbe, azonban több fejlett ország már jelenleg is felvette a rutin újszülöttkori szűrővizsgálatok közé.

A betegségben hiányzik, vagy nem működik jól a CFTR fehérje, ami az alábbi tüneteket okozza:

  • A hasnyálmirigyben: emésztési problémák.
  • A légzőrendszerben: krónikus, valamint rohamokban jelentkező köhögés, ismétlődő és krónikus tüdőgyulladás. Légzési problémák lépnek fel, sűrű váladék rakódik le a légutakban, emiatt a tüdő nem kap elegendő oxigént, így fokozatosan elhal.
  • A mellékherékben: a mellékherék csatornáinak elzáródása miatt a férfi betegek 95%-a steril.
  • A besűrűsödött nyák elzárja a külső elválasztású mirigyek kivezető csöveit, ami megváltozott nyáktermelésében mutatkozik meg.
  • A csecsemőknél a meconium ileus, azaz a belek tartalmának besűrűsödése miatt bekövetkező elzáródás hívja fel a figyelmet a betegségre.
  • Fehérjehiány
  • A zsíroldékony vitaminok (A, D, E, K) hiányának jelei.
  • Jellemző szinte az összes mirigy gyulladásos elváltozása.

A laborunkban kifejlesztett CFTR Diagnosztikai Kit lehetővé teszi a teljes gén analízisét, azaz az összes mutáció kimutatására alkalmas.

Cisztás fibrózisban szenvedő kisgyermek

A mukoviszcidózisos csecsemők tüdeje születéskor még normális, a tüdő és légutak nyálkahártyájának mirigyei azonban folyamatosan kórosan sűrű, nyákos váladékot termelnek, amely eltömi a léghólyagocskákat is, a tüdő légzőfelülete jelentősen csökken. A sűrű váladék nem tud természetes módon távozni, ezért a beteg kisgyermekek hosszas, kínzó köhögés kíséretében próbálnak tőle megszabadulni. Kezdetben a köhögés száraz, erős, szaggatott, később "felszakadozó", mintha oldódna. A sűrű váladék kedvez a különböző légúti fertőzések kórokozói megtelepedésének. Leggyakrabban a Staphylococcus aureus baktérium és a Pseudomonas fajok okoznak fertőzéseket. A legveszélyesebb a Pseudomonas aeruginosa, mely halálhoz vezető fertőzést okozhat.

A betegség öröklődése a szülőkről a gyerekekre

Ha adott esetben mindkét szülő hordozza a mutációt a CFTR génben, akkor 25% annak a valószínűsége, hogy gyermekük beteg lesz.

Gyakran ismételt kérdések

Mikor okozhat bajt a CFTR gén, hogyan alakulhat ki a betegség?
A CFTR gén minden emberben megtalálható. Minthogy minden génünk, kivéve a nemi kromoszómákon lévőket, két kópiában van jelen a testi sejtjeinkben, a CFTR génnek is két példányával rendelkezünk. Ezekről íródik át és termelődik közvetve a CFTR fehérje, amely ellenőrzi a só és a víz ki-be áramlását a sejthártyán keresztül. Ha az egyik kópia hibát hordoz, csökken a hibátlanul működő fehérjék mennyisége, de ez nem feltétlenül vezet egészségkárosodáshoz. Ha azonban mindkét kópia hordoz mutációt, az a betegség kialakulásához vezet. Mivel Magyarországon minden 28. ember hordoz mutációt valamelyik génkópiáján, igen nagy az esélye, hogy a születendő gyermek mindkét szülőjétől a hibás kópiát örökli.
Bárki lehet cisztás fibrózis hordozó?
Igen, a betegség mindkét nemet egyenlő gyakorisággal érinti.
Milyen gyakori a cisztás fibrózis?
Magyarországon minden 28. ember CFTR mutáció hordozó, és körülbelül minden 2500 megszületett csecsemőből egyben jelentkezik a betegség. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 40 CFTR-es kisbaba születik évente hazánkban.
Mikor jelennek meg a betegség tünetei?
A tünetek bármely életkorban megjelenhetnek, de leggyakrabban már az első néhány életév során jelentkeznek, leggyakrabban a légzőrendszert, vagy az emésztőrendszert érintve. A születést követően az esetek 15%-ában bélelzáródás jelzi a problémát. Érdemes olyan tünetekre már a születéstől kezdve odafigyelni, mint a visszatérő köhögés és/vagy visszatérő pulmonális infiltrátumok, valamint a fizikális fejlődésben észlelhető lemaradás.
Milyen egyéb hatásai vannak a betegségnek?
Szerencsére az intelligenciát nem befolyásolja a betegség. A termékenységre viszont súlyos hatása lehet. Attól függően, hogy melyik mutációt hordozza az egyén, már akár hordozói státusz esetén is csökken a termékenység. Férfiaknál a meddőség 1-2%-ában ez van a háttérben, amit azért fontos felismerni, mert a betegség csak a spermiumok ürülését akadályozza, így ők lombikprogramban sikeresen vehetnek részt. Meddőség esetén a klinikai genetikai szakmai kollégium javasolja a CFTR gén vizsgálatát.
Családot tervezek, indokolt a vizsgálat?
Különösen indokolt a vizsgálat mindkét fél számára, ha gyermekvállalás előtt állnak, mert Magyarországon minden 28. ember, tehát minden ember majdnem 4% eséllyel, mutációt hordoz tünetmentesen. Ha két hordozó egyén vállal közös gyermeket, már 25% eséllyel lesz beteg a baba. Ha a családban előfordult már a betegség, az átlagosnál nagyobb a kockázata, hogy a születendő gyermek Cisztás Fibrózisban szenved.
Mennyire hatékony a teszt, biztosan kimutatja a mutációt?
A CFTR gén 230 ezer bázispár hosszúságú, és eddig közel 2000 pozícióban írtak le benne génmutációt. Ezek gyakorisága széles skálán mozog. A szűrővizsgálatok azokra a pozíciókra fókuszálnak, amelyek a populációnak legalább 1%-ában jelen vannak, ezáltal a ritka változatok rejtve maradhatnak. Ezzel szemben az általunk használt CE IVD minősítésű teszt a teljes gén kódoló szakaszának leolvasása által gyakoriságtól függetlenül azonosítani képes az összes mutációt.
Mit kell tennem a vizsgálat elvégzéséhez?
Önnek csupán fel kell keresnie genetikai tanácsadónkat, aki készséggel segítségére lesz abban, hogy a vizsgálat az Ön, vagy családtagja esetében indokolt-e. Amennyiben javasolt a vizsgálat elvégzése, egy egyszerű vérvétel elegendő hozzá.
Mennyi időn belül számíthatok az eredményre?
A minta levételét követően 4-6 héten belül elkészül az eredmény, melyet genetikai tanácsadónk jelez Önnek, továbbá ellátja Önt az eredmény értelmezéséhez, és az esetleges további teendőkhöz szükséges információkkal.

Tudományos háttér

A leggyakoribb öröklődő betegség, a cisztás fibrózis hátterében már 1989 óta tudjuk, hogy a CFTR gén meghibásodása áll. A betegséget okozó génvariánsok száma azonban a mai napig is folyamatosan bővül, ahogyan a különböző súlyosságú és lefolyású páciensek genetikai vizsgálatával a génnek illetve az őt kódoló fehérjének újabb és újabb defektusára kerül fény.


Fejlesztés alatt álló célzott terápiás szerek cisztás fibrózisban szenvedő betegek számára (CF Foundation drug development pipeline)
New and emerging targeted therapies for cystic fibrosis
Bradley S Quon, clinician-scientist1 and Steven M Rowe, director2

Ezek az eredmények alapozzák meg ennek a heterogén kórképnek a különböző variánsaira alkalmazható célzottan ható molekulák kiválasztását.

Cystic fibrosis genetics: from molecular understanding to clinical application.
Cutting GR. Nat Rev Genet. 2015 Jan;16(1):45-56. doi: 10.1038/nrg3849. Epub 2014 Nov 18. Review.